Üdvözöljük a

KSH-a Nyugat-dunántúli gazdaság 2016. évi teljesítményéről | GYMSKIK, Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

KSH-a Nyugat-dunántúli gazdaság 2016. évi teljesítményéről

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2016. évi előzetes adatai alapján a Nyugat-Dunántúlon a főbb nemzetgazdasági ágak eredményei változatos képet mutattak. A korábbi években megvalósult nagy volumenű projektek (járműipari kapacitásbővítés, út- és vasútépítés) lezárása mind az iparban, mind az építőiparban éreztette hatását, a termelés lényegesen csökkent. A beruházási kedv szintén visszaesett. Ennek ellenére a munkaerőpiaci helyzet javult, a foglalkoztatottság nőtt, a munkanélküliség mérséklődött, utóbbi ráta itt a legalacsonyabb az országban. A vállalkozások száma tovább emelkedett, az állománybővülés azonban kizárólag az önálló vállalkozók számának gyarapodásából adódott. A mezőgazdaságban a növénytermesztés és az állattenyésztés helyzete ellentétesen alakult, a főbb gabonafélék terméseredménye javult, az állatállomány (a szarvasmarhák kivételével) azonban csökkent. A kereskedelmi szálláshelyek látogatottsága külföldi és belföldi viszonylatban is jelentősen nőtt.

Egyre több a vállalkozás

December végén 162 ezer vállalkozást regisztráltak nyugat-dunántúli székhellyel, az országos állomány egytizedét. A KSH adatai szerint a vállalkozások száma az országos átlag felett nőtt, amit kizárólag a több mint háromnegyedüket kitevő önálló vállalkozók 2,7%-os állománybővülése eredményezett. A társas vállalkozások száma 1,5%-kal tovább csökkent, mivel a betéti társaságokból és a korlátolt felelősségű társaságokból is kevesebbet regisztráltak. A vállalkozások száma a két legnagyobb súlyú gazdasági ágban – a mezőgazdaságban és az ingatlanügyletekben, ahol az önálló vállalkozók dominálnak – tovább emelkedett. A harmadik és negyedik legtöbb szervezetet tömörítő kereskedelemben, valamint a tudományos és műszaki tevékenységben szintén bővült az önálló vállalkozók köre, előbbi területen azonban a társas vállalkozások számának nagyobb ütemű csökkenését nem tudta ellensúlyozni. Az iparba (főként a feldolgozóiparba), valamint az építőiparba besorolt vállalkozások száma is nőtt egy év alatt. Utóbbiaké nagyobb mértékben, hiszen körükben a társas vállalkozási forma is terjedt.

 

Kevesebbet fordítottak beruházásokra

A beruházások volumene az országos átlaghoz hasonlóan alakult, 19%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A régióban ezt a korábbi években megvalósult járműipari és vasúti fejlesztések magas bázishatása okozta. 2016-ban a nyugat-dunántúli székhelyű, legalább öt főt foglalkoztató szervezetek 442,3 milliárd forint összértékű beruházást valósítottak meg. A ráfordítások nagysága a visszaesés ellenére is jelentős, az országos 11%-át adta. Regionális összehasonlításban Közép-Magyarországot és Közép-Dunántúlt követően a harmadik legnagyobb összeg. Az egy lakosra jutó teljesítményérték (450 ezer forint) az országos átlagot tizedével meghaladta, és mindössze a közép-magyarországitól maradt el. A beruházások 61%-át a feldolgozóipari szervezetek eszközölték, ráfordításaik nagysága összehasonlító áron 14%-kal csökkent. Elsősorban importgépek, -berendezések beszerzésére költöttek a korábbinál jóval kevesebbet. A fejlesztések további egytizede a szállítás és raktározás gazdasági ághoz köthető, ahol – főleg az építési jellegű beruházások mérséklődése, illetőleg az importjármű-beszerzések visszaesése miatt – összességében 21%-os volt a csökkenés.

 

Javuló munkaerőpiaci mutatók

Az országoshoz hasonlóan javult a Nyugat-Dunántúl munkaerőpiaci helyzete. A KSH munkaerő-felmérésének adatai szerint, 2016-ban átlagosan 469,5 ezer gazdaságilag aktív, 15–74 éves személy élt a régióban, 1,6 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány az országosnál kedvezőbb volt, 61,5%, ez a régiók között Közép-Magyarország után – a közép-dunántúli értékkel megegyezően – a második legmagasabb. Javult az aktív népesség összetétele, a foglalkoztatottak száma 457,0 ezerre nőtt, a munkanélkülieké 12,6 ezerre csökkent, a foglalkoztatási ráta 59,8, a munkanélküliségi 2,7% volt. Előbbi arányszámot egyedül Közép-Magyarország előzte meg, utóbbi pedig a régiók között a legalacsonyabb.

A régióban bejegyzett, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési szerveknél a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 249 ezer forintot tett ki. Az országos átlaghoz hasonlóan, 6,3%-kal emelkedtek a nyugat-dunántúli bruttó fizetések, összegüket tekintve közel 14 ezer forinttal elmaradva az átlagos kereseti színvonaltól. Az adókkal és járulékokkal csökkentett, családi kedvezmény nélkül számított nettó átlagkereset (166 ezer forint) az adójogszabályok változása miatt nagyobb mértékben, 7,9%-kal nőtt. A legmagasabb fizetést (bruttó 333–334 ezer forintot) az energiaiparban, valamint az információ és kommunikáció területén dolgozók kapták a térségben, ezzel szemben a legalacsonyabb keresettel (bruttó 149 ezer forinttal) a vendéglátás gazdasági ágban rendelkeztek.

 

Megtorpant a növekedés a járműgyártásban

A régió gazdaságában meghatározó szerepet tölt be az ipar. A KSH adatai azt mutatják, hogy 2016-ban a legalább 50 főt foglalkoztató nyugat-dunántúli székhelyű ipari szervezetek termelése 4633 milliárd forint volt, mely az országos kibocsátás 18%-a. A teljesítmény összehasonlító áron 4,0%-kal kisebb az előző évinél, miközben országosan 2,1%-os volt a bővülés. A termelés elmaradásának fő oka, hogy a régió iparában domináns járműgyártásban a termékváltás átmeneti hatásaként megtorpant a növekedés. Ennek ellenére részesedése a feldolgozóipari termelésből még mindig 72%. A feldolgozóipari produktumból a gumi-, műanyag- és építőanyagipar 6,2, az élelmiszeripar 4,0, a villamos berendezés gyártása 3,4%-kal részesedett, mindhárom területen bővült a termelés. A Nyugat-Dunántúl ipara exportvezérelt, tavaly az előállított termékek 87%-a került külpiacra. Míg az export 5,1%-kal csökkent, a belföldi értékesítés 3,2%-kal nőtt. A termelés csökkenése ellenére az alkalmazásban állók száma nőtt, így egy év alatt a termelékenység romlott.

 

Megduplázódott az építési engedélyek száma

A fellendülő lakáspiac sem tudott pozitívan hatni az építőipar teljesítményére, ami több mint harmadával esett vissza egy év alatt. Tavaly a régióban bejegyzett, legalább öt főt foglalkoztató építőipari vállalkozások termelése nem érte el a 123 milliárd forintot. A csökkenést mindenekelőtt az Európai Unió fejlesztési forrásaiból finanszírozott út- és vasútépítési projektek, illetve a hozzá kapcsolódó közműépítések befejeződése okozta. Minden régióban számottevően csökkent az építőipar produktuma. A nyugat-dunántúli szervezetek az országos termelési érték csaknem egytizedét állították elő. Az egy lakosra jutó teljesítményérték 125 ezer forint volt, 6 ezer forinttal kisebb az országosnál. Egyedül Közép-Magyarország népességre vetített mutatója alakult átlag felett.

A lakáspiac az elmúlt évben jelentősen élénkült. A régióban 2100 lakás kapott használatbavételi engedélyt, 27%-kal több, mint 2015-ben. A növekedés döntő részben a piaci célú építkezéseknek köszönhető. Több mint egy évtizede nem volt olyan magas az építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma, mint tavaly. 2016-ban összesen 5836 lakás építését tervezték, majd kétszer annyit, mint egy évvel korábban.

 

Növekvő terméseredmények a mezőgazdaságban

2016-ban a Nyugat-Dunántúlon a fontosabb gabonafélék terméseredményei jóval meghaladták a 2015. évit. Összességében kisebb, 304 ezer hektár területről nagyobb, 1960 ezer tonna termést takarítottak be. Ez az országos 12%-át jelentette. A tavaszi és nyári időjárás kedvezett a kukorica vegetációjának, a gazdálkodók 16%-kal kisebb betakarított területen kiemelkedő terméseredményt értek el. A szántóföldeken búzából, repcéből, napraforgóból és árpából is többet termesztettek, mint az előző évben. A termésátlagokat tekintve csak a rozs esetében történt csökkenés.

  1. táblázat

 

A fontosabb szántóföldi növények terméseredményei
a Nyugat-Dunántúlon, 2016

Megnevezés

Betakarított

Termés a 2015. évi %-ában

Termés-átlag, kg/hektár

terület, ezer hektár

termés, ezer tonna

Búza

140,3

784,9

114,0

5 600

Kukorica

100,6

870,1

122,6

8 650

Árpa

50,0

252,1

102,9

5 040

Rozs

2,2

9,6

94,6

4 260

Zab

2,9

9,2

74,0

3 240

Tritikálé

7,7

33,9

61,1

4 410

Napraforgó

32,2

96,9

126,6

3 010

Repce

55,1

196,2

182,0

3 560

 

A főbb haszonállatfajok közül az országoshoz hasonlóan mindössze a szarvasmarha-állomány bővült a régióban. A nyugat-dunántúli állattartók 2016. december elején 113 ezer szarvasmarhát istállóztak, az egy évvel korábbinál 2,4 ezerrel többet. A tehenek száma 1,9 ezerrel nőtt, 47 ezret gondoztak. A sertések száma 11%-kal, 230 ezerre csökkent. Az anyakoca-állomány jelentősen, 22%-kal fogyott, 14 ezret tartottak. A tyúkfélék száma egy év alatt 3,8 millióra csökkent, 40%-uk tojó volt. A nyugat-dunántúli juhállomány 1,9%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, a gazdálkodóknál 28 ezer egyedet írtak össze az év végén. Az anyajuhok száma (11 ezer) 11%-kal esett vissza.

 

8,4%-kal nőtt a vendégéjszakák száma

A KSH adatai alapján, 2016-ban a tervezési-statisztikai régiók közül a Nyugat-Dunántúlon nőtt a legjobban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma. Itt realizálódott az országos forgalom 19%-a, Közép-Magyarország után a második leglátogatottabb térség. 1,7 millió vendég 5,2 millió éjszakára szállt meg, ami 6,4, illetve 8,1%-kal több az egy évvel azelőttinél.

Továbbra is a hazai vendégkör a meghatározó, a vendégek 58%-a magyar, akik az éjszakák 54%-át foglalták le. Belföldről 4,4%-kal nagyobb számban érkeztek, és 7,8%-kal hosszabb időre maradtak. A külföldivendég-forgalom ugyanakkor dinamikusabban bővült, 9,3%-kal többen, 8,4%-kal több éjszakára igényeltek szállást, mint 2015-ben. A külföldiek átlagosan 3,3 éjszakát tartózkodtak a régió szálláshelyein, fél nappal hosszabban, mint a belföldről érkezők. A külföldivendég-éjszakák túlnyomó része a német, az osztrák, a cseh és az orosz vendégekhez köthető. Leginkább a csehek érdeklődése nőtt, az előző évinél 22%-kal több éjszakát töltöttek el. Az osztrák vendégforgalom szintén élénkült, ezzel szemben az orosz csökkent, de még mindig ők maradnak a legtovább, átlagosan 8,2 éjszakát. A németek csaknem ugyanannyi éjszakára érkeztek, mint egy évvel korábban. Szlovákiából és Romániából viszont lényegesen többen és több éjszakára foglaltak szállást a régióban, a forgalomból együttesen 7,4%-kal részesedtek.

  1. táblázat

A kereskedelmi szálláshelyek külföldivendég-forgalma
főbb küldő országok szerint a Nyugat-Dunántúlon, 2016

Ország

Vendég, ezer

2015 = 100%

Vendég-éjszaka, ezer

2015 = 100%

Átlagos tartózko-dási idő, éjszaka

Külföld összesen

723,4

109,3

2 383,3

108,4

3,3

Ebből:

 

 

 

 

 

Ausztria

166,0

111,1

490,2

108,4

3,0

Csehország

147,2

115,9

482,5

122,1

3,3

Németország

124,4

103,3

614,6

100,1

4,9

Oroszország

23,6

96,7

193,5

98,8

8,2

Románia

53,1

112,7

72,1

113,1

1,4

Szlovákia

41,5

115,9

105,3

118,9

2,5

 

A szálláshelyek egy év alatt folyó áron 6,1%-kal növelték bevételeiket, 2016-ban 68,9 milliárd forint bruttó árbevételt értek el. A bevételek 53%-a szállásdíjból, 18%-a vendéglátásból származott, előbbiből 8,8%-kal nagyobb, utóbbiból 1,7%-kal kisebb összeg folyt be. A belföldi bruttó szállásdíj egynegyedét – összesen 4,2 milliárd forint értékben – SZÉP-kártyával egyenlítették ki.

 

 

 

 

 

A fenti témával kapcsolatban további adatokat találhat a www.ksh.hu internetes oldalon, illetőleg információkat nyújt a KSH Információszolgálata.