A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon 2012-2016 között

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) alábbi rövid elemzése a magyarországi vállalati hitelfelvételt és beruházási hajlandóságot meghatározó tényezőket vizsgálja.

Hitelfelvételi ábra 2017GHT

A kamatfelár nehezíti a forráshoz jutást

 

Magyarországon az utóbbi években a több lépés is ösztönözte a vállalatok hitelfelvételi aktivitását (például a jegybanki alapkamat-csökkentése és alacsony szinten tartása; a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett Növekedési Hitelprogram, továbbiakban NHP). Elemzésünkben a beruházási hajlandóságot befolyásoló tényezők közül három tényezőt elemünk ki: a kamatfelár, illetve a kamatkörnyezet alakulását (i), az intézményi és a szabályozási környezet minőségét (ii), és az üzleti szektor konjunkturális helyzetét és kilátásait (iii). Az MNB a kamatpolitika terén tett hitelfelvételt ösztönző lépései ellenére a kamatfelár regionális összehasonlításban is magasnak mondható, ami a vállalatok számára nehezíti a forráshoz jutást. Az intézményi környezet bizonytalansága szintén óvatosságra intheti a piaci szereplőket. A konjunkturális helyzet ugyanakkor alapvetően pozitív kilátásokat mutat, így nem indokolhatja a lanyha hitelkeresletet. A jövőben azonban a kamatfelárak csökkentése, az intézményi környezet és a versenyképesség javulása pozitívan hathatna a vállalati hitelfelvételre, és ezzel együtt az üzleti beruházásokra.

 

Beruházások és hitelállomány

 

A különböző gazdasági mutatók közül a beruházásra vonatkozó indikátorok azért érdemelnek megkülönböztetett figyelmet, mert a beruházások nagymértékben befolyásolják a gazdaság jövőbeli teljesítményét és potenciális növekedési pályáját. Az egyik leggyakrabban vizsgált mutató a beruházások értékének az időszaki bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya. A 2012-es mélypontot követően 2013 és 2015 között a nemzetgazdasági beruházások fellendülése volt érzékelhető, azonban 2016 elején a beruházási ráta nagyot esett, és az év során sem következett be számottevő növekedés.

 

A nemzetgazdasági beruházások kapcsán fontos elkülönítve kezelni a kormányzat (költségvetési szervek) és a versenyszféra (vállalatok) által létrehozott beruházásokat.

 

Magyarországon a beruházok jelentős részét az állam hozza létre az uniós alapokat felhasználva, így a nemzetgazdasági beruházások motorját alapvetően a költségvetési szervek beruházásai jelentik, és ez a tény 2012-től kezdődően hatványozottan igaz.  A vállalati beruházások stagnálása mögött meghúzódó lehetséges okok egyike a vállalati hitelállomány várakozásoktól elmaradó növekedési üteme. A teljes vállalati szektor hitelállománya az utóbbi években folyamatos csökkenést mutatott, a 2009 és 2016 közötti időszakban 8000 milliárd forintról 5300 milliárd forintra esett vissza. A válság utáni időszakban a vállalati szektor hitelállománya minden negyedévben 2,5-5% körüli mértékben csökkent az előző év azonos időszakához képest (lásd 2. ábra). A kkv-szektorra még erősebb negatív hatást gyakorolt a gazdasági válság, egyes negyedévekben 7%-ot meghaladó csökkenés is megfigyelhető volt. A vállalati szektor a válság utáni időszakban mindössze három negyedévben (2014. II. és IV., 2015. I.) mutatott bővülést az előző évek adataihoz képest. Külön a kkv-szektort vizsgálva látható, hogy 2013 második felében és 2014 első felében növekedés következett be a hitelállományban, ami a jegybank által meghirdetett Növekedési Hitelprogramnak (NHP) tudható be. A válság után a vállalati szektor hitelállományának növekedési üteme tartósan negatívba fordult (egy-két kivételes időszaktól eltekintve), 2013 III. negyedév és 2014. IV. negyedév között stagnált illetve kismértékben nőtt, majd újra csökkent és 2016 II. negyedévében lépett újra pozitív tartományba. A kkv-szektor esetében az látható, hogy bár a válság jobban megviselte a kkv-kat, mint a teljes vállalati szektort, azonban 2015-től kezdődően lassú bővülés következett be a hitelállományban.

2. ábra: A teljes vállalati és a kkv-szektor hitelállományának növekedési üteme (az előző év azonos időszakához viszonyítva, 2008. I. negyedév – 2016. III. negyedév)

hitefelvételi tendencia 

Forrás: MNB, GVI

 

 

A hitelfelvételt befolyásoló tényezők

 

A viszonylag alacsony hitelezési volumen kapcsán felmerül a kérdés, hogy a hitelhez jutás feltételei gátolják-e a vállalatokat a hitelfelvétellel kapcsolatos döntéseik meghozatala során. A környező országok és az eurózóna idősoros adatait megfigyelve látható, hogy a válság kitörése utáni években Magyarországon tartósan emelkedett a kisösszegű vállalati hitelekre vonatkozó kamatfelár, 2009 végére már 4,02% volt, amely régiós szinten messze a legmagasabb értéknek számított. Az ezt követő tartós és egyértelmű csökkenés után 2014 második negyedévétől kezdve ismét a magyar kamatfelár növekedése figyelhető meg: 2016 második negyedévében a környező országok közül egy sem rendelkezett a magyarnál magasabb felárral. Bár a kamatfelár 2016 harmadik negyedévében ismét csökkent, a környező országok továbbra sem rendelkeztek ennél magasabb felárral. A kamatfelár mellett a hitelezés szempontjából ugyancsak rendkívül fontos jegybanki alapkamat Magyarországon 2012 második negyedévétől folyamatosan és jelentősen csökkentette a jegybanki alapkamatot a 7%-os szintről a 0,9%-os szintig.

 

Enyhe hitelfeltételek

 

Az MNB bankok körében végzett vizsgálata szerint Magyarországon jelentős mértékben enyhültek a hitelfelvétel feltételei. A GVI kis- és közepes vállalatokra vonatkozó konjunktúravizsgálatai (KKV Körkép) alapján 2014-16 között a vállalati vélemények szintén a hitelfeltételek javuló megítélését mutatják, bár az érvényes választ adók közel fele ekkor sem számolt be a hitelfeltételek kapcsán érdemi változásról, 2016-ra pedig némileg nőtt a nehezebb hitelfelvételeket érzékelő cégek aránya is. A hitelfelvételi feltételek alakulása mellett feltételezhető ugyanakkor, hogy a hitelfelvétel és a beruházások bővülését akadályozó tényezők között más tényezők is szerepet játszanak.

 

Romló intézményi és szabályozási környezet

 

Ilyen fontos tényező lehet az intézményi és szabályozási környezet minősége és stabilitása. Miközben a vállalati hitelezés elősegítését több lépés is elősegítette (pl. az NHP), valamint a jegybanki alapkamat csökkenő szintje efelé hatott, ennek ellenére a vállalati hitelezés továbbra is messze van a válság előtti szinttől. A Világbank intézményi és szabályozási minőségére vonatkozó mutatója alapján Magyarországot az intézményi és szabályozási környezet tekintetében 2006-tól kezdve folyamatos romló tendencia jellemzi, és a legutóbbi, 2014-es adat szerint a régióban utolsó helyre került e téren.

 

Pozitív konjunktúramutató, na és a versenyképesség?

 

Az intézményi környezet kiszámíthatatlansága mellett érdemes megvizsgálni, hogy a relatíve alacsony beruházási volumen magyarázható-e a konjunkturális környezettel, esetleg az ország versenyképességének változásával. A konjunkturális környezettel kapcsolatban elmondható, hogy mind a GVI Konjunktúramutatója, mind a magyar GDP 2014-től kezdődően egyértelműen a pozitív tartományban található, ami egyértelműen fellendülést jelez (fontos azonban megjegyezni, hogy a növekedés forrásaira, tartalékaira nem következtethetünk e két mutatóból), így kijelenthető, hogy konjunkturális aspektusból nem mutatkozik különösebb ok a vállalati hitelkereslet alacsony szintjére.

 

A WEF Globális Versenyképességi Indexe alapján Magyarország a visegrádi országokkal szemben lemaradásba került, a 2006-os második helye után jelenleg már utolsó a régiós versenyben, így nem kizárt, hogy az alacsony és romló versenyképesség lehet az alacsony beruházási aktivitás egyik oka.- állapítja meg elemzésében az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. publikációja.

 

Forrás: MKIK GVI: Gazdasági Havi Tájékoz

 

A csatolt állományban a "Az OECD növekedést célzó javaslatai Magyarország számára", az "Üzleti bizalmi indexek alakulása hosszú távon Farnciaországban és Németországban" témákban is találunk információkat.