Üdvözöljük a

Vállalkozás alapítás - Milyen vállalkozási formát választhatok? | GYMSKIK, Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Vállalkozás alapítás - Milyen vállalkozási formát választhatok?

 

Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program CORD projekt célja a határon átnyúló kapcsolatok erősítése, a vállalkozások támogatása. Ehhez nyújt segítséget a projekt keretében készülő Hogyan vállalkozzunk Magyarországon, illetve Szlovákiában kiadvány.

Most a magyarországi vállalkozási formákat mutatjuk be.

Az első és legfontosabb kérdés a társasági forma megválasztása. Ennek során olyan keretet kell választanunk a cégünknek, amely leginkább megfelel az alapítók által vállalni szándékozott vagyoni felelősségnek, a rendelkezésre álló tőke nagyságának, a vállalkozási tevékenységnek. A Ptk. a következő társasági formákat különbözteti meg: közkereseti társaság (Kkt.), betéti társaság (Bt.), korlátolt felelősségű társaság (Kft.), zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.).

 

Jegyzett tőke:

  • Közkereseti és betéti társaság esetén nincsen kötelező tőkeminimum, azaz e társaságokat tetszőleges jegyzett tőkével megalapíthatjuk. Emiatt hívják eze társasági formákat ún. személyegyesító társaságoknak, mivel alapvetően a tagok (beltag) személyes munkavégzésén, közreműködésén alapulnak, nem pedig a bevitt tőke működtetésén. Nyilvánvaló azonban, hogy a cég indulásához szükséges tőkét ilyen esetben is biztosítani kell, de nem feltétlen alaptőke formájában.
  • Korlátolt felelősségű társaság esetén minimum három millió forint a törzstőke.
  • Zártkörűen működő részvénytársaságok alapításához öt millió forint szükséges.

 

A jegyzett tőkének megfelelő vagyoni hozzájárulást pénzben vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (más néven apportként) lehet a cég rendelkezésére bocsátani. Apportként bármilyen ingó vagy ingatlan dolog, vagyoni értékű jog (például szabadalmi jogok, védjegy, know-how stb.) vagy valamilyen elismert követelés bevihető a társaságba.

 

Ahol a törvény meghatároz tőkeminimumot (Kft. és Zrt.), felmerül a kérdés, mikor kell ezt rendelkezésre bocsátani: alapításkor (cégbejegyzési kérelem benyújtása) a pénzbeli hozzájárulás 50%-át be kell fizetni, a fennmaradó részt pedig a cégbejegyzéstől számított egy éven belül. Utóbbi határidőtől az  alapítók eltérhetnek, a létesítő okiratban határozhatnak akár úgy is, hogy a befizetés határidejét egy évnél hosszabb határidőben állapítják meg, ilyen esetben a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a jegyzett tőke teljes befizetése meg nem történt. Amennyiben az apport értéke eléri vagy meghaladja a jegyzett tőke felét, azt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani.

 

 

Tagok vagyoni felelőssége:

 

A hitelezői követelésekért a társaság felel a saját vagyonával. Főszabály szerint a tagok, részvényesek vagyonát nem lehet igénybe venni a hitelezői követelésekre.

Közkereseti társaság esetén a tagoknak korlátlan mögöttes felelőssége van, vagyis saját vagyonukkal felelnek a társaság vagyona által nem fedezett követelésekért. Hasonlóképpen a betéti társaság beltagja is korlátlanul felel a társaság hitelezőivel szemben a nem fedezett tartozásokért, a kültag viszont nem tartozik helytállással a társasági kötelezettségekért.

Kft. esetében főszabály szerint a tagok nem kötelesek helytállni a társaság kötelezettségeiért. Részvénytársaság esetében ugyanez mondható el: a részvényes nem felel a társaság kötelezettségeiért.

 

Jelen tájékoztató nem teszi lehetővé, hogy részletesen kitérjünk arra, mikor „törhető át” a korlátolt felelősségű tag helytállási kötelezettsége, azaz mikor felel a tag is harmadik személyekkel szemben. Röviden úgy jellemeznénk ezt az esetkört, hogy a tag/részvényes csalárd, a korlátozott felelősséggel visszaélő, hitelezőket ezáltal károsító magatartása kell ehhez.

 

Alapítás menete:

 

Valamennyi társasági forma a tag(ok) által aláírt létesítő okirattal jön létre. A létesítő okiraton felül számos egyéb, a cégeljárásról szóló törvény által megkívánt okiratot kell aláírni, ilyen például a vezető tisztségviselő tisztséget elfogadó nyilatkozata, aláírásmintája (aláírási címpéldány), tagjegyzék stb.

Az okiratokat ügyvéd szerkeszti és ellenjegyzi, illetve nyújtja be a cégbíróságra. Valamennyi, a cégalapításhoz szükséges okirat aláírható az ügyvéd előtt, így lényegében „egykapus” rendszerben bonyolódik az eljárás. A teljes cégeljárás elektronikus úton zajlik, így például az aláírt okiratokat szkennelt formában kell a cégbíróságnak megküldeni, a cégbíróság pedig szintén elektronikus úton küldi meg a végzéseit.

Technikai értelemben két típusú cégalapítás létezik: az úgynevezett szerződésmintás és a normál eljárás.

Mintás alapítás: a társaság létesítő okirata jogszabályban előre meghatározott tartalmú szerződésminta alkalmazásával készül el. A szerződésminta minden olyan elemet tartalmaz, amely a létesítő okiratban szükséges, így elég csak néhány részletet (pl. cégnév, székhely) kitölteni és kész is az okirat. Előnye, hogy ún. egyszerűsített – gyorsabb – cégeljárást tesz lehetővé, amellyel időt lehet spórolni. Ezen felül a bejegyzés költségei is alacsonyabbak, ld. később.

Nem mintás alapítás: ebben az esetben a tagok teljesen szabadon határozzák meg a létesítő okirat tartalmát, az eljárás azonban jelentősen (akár hetekkel) is hosszabb lehet, illetve a költségek is magasabbak.  

 

Az alapítás fő lépései:

  1. Konzultáció jogi tanácsadóval, könyvelővel a vállalkozási tevékenységnek leginkább megfelelő társasági formával kapcsolatban.
  2. Létesítéssel kapcsolatos okiratok ügyvéd előtti aláírása, ennek cégbírósághoz való benyújtása (ügyvéd végzi).
  3. Bankszámla nyitása (amennyiben a jegyzett tőkét ide fizetik a tagok, úgy a cégbejegyzés előtt, amennyiben a pénzbeli hozzájárulást a társaság pénztárába fizetik, úgy legkésőbb a cégbejegyzést követő 8. napon kell a számlát megnyitni).

Felhívjuk arra a figyelmet, hogy az alapítással összefüggésben számos bejelentési kötelezettség terheli az új céget az egyes hatóságok, így különösen a NAV felé, ezért ajánljuk, hogy a cégalapításkor már rendelkezzenek könyvelővel, aki ezt a cég nevében teljesíteni tudja.

 

Alapítás költségei:

  • az alapítás költségei (ügyvédi munkadíj, cégbírósági illeték, díjak, esetleg egyéb tanácsadók díjai, kötelező jegyzett tőke összege);
  • könyvelő, ügyvéd és minden egyéb tanácsadó rendszeres vagy alkalmi munkadíja;

Illeték

Iratmintás alapítás esetén, azaz, ha a cégalapítás egy egyszerűsített, gyors eljárásban történik, az alábbi eljárási illetékekkel kell számolni:

a) zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetén 50.000 forint,

b) közkereseti társaság, betéti társaság esetén 25.000 forint,

A nem iratmintás, normál eljárásban történő alapítás esetén az eljárási illeték a következő:

a) zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetében 100.000 forint,

b) közkereseti társaság, betéti társaság esetén 50.000 forint,

c) egyéni cég esetén 30.000 forint.

Közzétételi díj


Egyszeri 5.000 forintos összeg megfizetése a Magyar Államkincstár számára, ami biztosítja azt, hogy a cégalapításunkról szóló hirdetmény megjelenjen a Cégközlönyben.


Ügyvédi munkadíj


Az ügyvédi munkadíj minden esetben egyéni megállapodás tárgya és számos körülménytől függ.

 

 

Forrás: Havasi Ügyvédi Iroda
9022 Gyõr, Kiss János u. 7/A.

 

Az ebben a cikkben található információk nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió hivatalos álláspontját.