Üdvözöljük a

Adózási módok - melyiket válasszam? | GYMSKIK, Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Adózási módok - melyiket válasszam?

 

Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program CORD projekt célja a határon átnyúló kapcsolatok erősítése, a vállalkozások támogatása. Ehhez nyújt segítséget a projekt keretében készülő Hogyan vállalkozzunk Magyarországon, illetve Szlovákiában kiadvány.

Most az adózási módokat mutatjuk be.

Egyéni vállalkozóvá válással kapcsolatos információk

 

Annak, aki egyéni vállalkozóvá szeretne válni, tisztában kell lennie az egyéni vállalkozói lét hátrányaival és előnyeivel is.

Hátrányok:

  • Az egyéni vállalkozó felelőssége korlátlan, azaz teljes vagyonával felel vállalkozása tartozásaiért.
  • Egyszemélyes Kft-t nem alapíthat és Bt beltagja sem lehet, mert ott is korlátlan a felelőssége. (ebben az esetben vissza kell adnia a vállalkozói igazolványát) Több tulajdonosú Kft-ben tag vagy Bt-ben kültag lehet.
  • Az egyéni vállalkozónak év végén meg kell határoznia a vállalkozói jövedelmet (1995. évi CXVII. Személyi jövedelemadóról szóló törvény 49/B.§.), ezt követően, az adózás utáni vállalkozói jövedelemből meg kell határoznia a vállalkozói osztalékalapot (1995. évi CXVII. Személyi jövedelemadóról szóló törvény 49/C.§.). Ki kell számítania a vállalkozói adót és az osztalékadót, melyet a személyi jövedelemadó bevallásban bevall és az előírt határidőig meg is fizet. Ezzel szemben a társas vállalkozás dönthet arról, hogy az évi adózás utáni eredményét nem veszi ki, hanem bent tartja a vállalkozásban, és csak akkor fizet adót utána, ha az eredmény osztalék címén kifizetésre kerül.
  • A gazdasági életben általában tőkeerősebbnek gondolnak egy társas vállalkozást.

Előnyök:

  • Olcsóbb, és könnyebb alapítani, mint egy társas vállalkozást.
  • Nem függ üzlettársak döntésétől, befolyásától, vagyis az Önmaga ura.
  • Az egyéni vállalkozó pénzforgalmi szemléletben vezeti a könyveit, ezért ha az adott évi teljesítésű számláját csak a következő adóévben fizetik ki, akkor az nem tartozik bele az adott év árbevételébe. Ugyanez igaz a költségeire is.
  • Az egyéni vállalkozás megszüntetése egyszerűbb és költséghatékonyabb, mint egy társas vállalkozásé.

Bevezetésként néhány mondat az Ügyfélkapuról a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszeréről.

Az Ügyfélkapu biztosítja, hogy felhasználók a személyazonosság igazolása mellett egyszeri belépéssel biztonságosan kapcsolatba léphessenek elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szervekkel, és elektronikusan intézhessék ügyeiket.

Az Ügyfélkapu használatának feltétele a regisztráció. Erre személyesen, bármely okmányirodában lehetőség van. Az elektronikus közigazgatási ügyintézéshez Ügyfélkapu létesítésekor szükséges a magánszemély azonosítása. A regisztráció során a következőket kell megadnia:

  • Családi és utónév,
  • Születési családi és utónév,
  • Anyja születési családi és utóneve
  • Születési hely,
  • Születési idő,
  • Személyi igazolvány száma /útlevél száma/jogosítvány száma
  • Felhasználói név
  • Elektronikus levélcím
  • Lakcím

A regisztráció után egy e-mailben küldött kód segítségével, öt napon belül aktiválni kell a regisztrációt. A regisztráció során a magánszemély a rendszer által generált egyedi azonosítót és jelszót kap, jelszavát a regisztráció aktiválásakor (első bejelentkezéskor) módosítani köteles. A jelszómódosítás az e- ügyindítás feltétele. Ezt követően az ügyfél a saját jelszavát bármikor módosíthatja. A regisztrációkor kapott azonosító és ahhoz kapcsolódó jelszó bizalmas kezelése a magánszemély feladata. 

 

I. Vállalkozói igazolvány kiváltása:

  • A vállalkozói igazolvány kiadásához egy egységes formanyomtatvány kitöltésével kérelmet kell benyújtani - az előzetes időpont egyeztetést követően - személyesen a vállalkozó székhelye szerint illetékes járási hivatalok okmányirodáiban .

vagy

  • Az okmányirodában ügyfélkapus regisztrációt kell igényelni és ezt követően elektronikus úton is beküldhető a letöltött, majd kitöltött egységes formanyomtatvány. Az egyéni vállalkozói tevékenység akkor kezdhető meg, ha az ügyfélkapus tárhelyre a nyilvántartásba vételről szóló igazolás is megérkezett. Ezen közlik az adatokat (adószám KSH szám, nyilvántartási szám stb.).

A formanyomtatvány kitöltéssel kapcsolatban néhány fontos információ:

  • A szakma kód jegyzékben meg kell keresni azt a tevékenységet – főtevékenység -, ill. egyéb további tevékenységeket, melyeket folytatni kíván, mert erre szükség lesz a bejelentő lap kitöltéséhez. Ehhez nyújt segítséget az alábbi oldal: http://www.nyilvantarto.hu/letoltes/evig_ovtj_kodok.pdf
  • Egyéni vállalkozás alapítása előtt fontos leellenőrizni, hogy a folytatni kívánt tevékenység engedély, illetve bejelentés köteles-e, és tájékozódni kell a tevékenységi körök képesítési követelményeiről a hatályos jogszabályokban, a kormányablakokban vagy az okmányirodákban
  • Amennyiben az első évben a vállalkozó nem tervez nagyobb beruházást, úgy célszerűbb áfa tekintetében alanyi mentességgel választani. Az alanyi mentesség árbevétel határa évi 6 millió forint. Amennyiben a vállalkozás év közben indul, természetesen az időarányos bevétel a mérvadó. Ha a vállalkozó év közben eléri a 6 millió forintos árbevételt, attól kezdve, már abban a számlában is, amivel elérte az alanyi adómentesség határát, fel kell számítania az áfát, és a beszerzéseinek áfa tartalma levonható, ettől kezdve áfa bevallás készítésére lesz kötelezett a vállalkozás.
  • Adózás szempontjából még azt is el kell dönteni, hogy a tevékenység mennyire lesz költségigényes – általában a vállalkozások nagy része az – mert ebben az esetben célszerű a tételes költségelszámolással járó vállalkozói jövedelemadózást választani.
  • Ha a vállalkozó úgy dönt, hogy belép az új adó, a kata alá, akkor már csak azt kell eldönteni, hogy főállású katás vagy mellékállású katás legyen-e. Alapeset: ha valakinek nincs heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, az csakis főállású katás lehet. Ezt jelölni kell a kitöltendő nyomtatványon.
  • Amennyiben a vállalkozó úgy dönt, hogy Áfa körbe lép, ebben az esetben kötelező a nyilvántartásba vételt követően 8 napon belül bankszámlát nyitnia vállalkozása számára. Az induló vállalkozás negyedéves időszaki áfa bevalló lesz.

A tevékenység megkezdésének bejelentése díj- és illetékmentes. A vállalkozói igazolványt igénylésének költsége 10 000,- Ft, de ez nem szükséges, e nélkül is folytatható a tevékenység, ezt helyettesíti a nyilvántartásba vételről kapott igazolás.

A vállalkozás indulását követően 15 napon belül kötelező benyújtani (NAV, Önkormányzat) az adóbejelentkező nyomtatványokat. A nyomtatványok a NAV illetve a székhely szerinti önkormányzat honlapjáról tölthetők le.

Regisztrálni kell a vállalkozást, a területileg illetékes Kereskedelmi és Iparkamaránál. A regisztráció díja 5000,- Ft.

II. Egyéni vállalkozás alapítása során felmerülő költségek:


A tevékenység megkezdésének bejelentése díj és illetékmentes.

Ha a vállalkozó kéri vállalkozói igazolvány kiállítását ennek illetéke:10.000,- Ft

Erkölcsi bizonyítvány: 3.300,

Célszerű választani egy könyvelőt, aki átlagosan havonta minimum 5.000,- Ft összegért tartja karban a vállalkozás adóügyeit


Egyéni vállalkozás megkezdéséről bővebben itt is olvashat: http://www.nyilvantarto.hu/hu/evig

 

III. Az egyéni vállalkozó által vezetendő alapnyilvántartások, használatos nyomtatványok:

Szükség lesz egy számlatömbre és egy bélyegzőre is. Ha csak készpénzes értékesítés lesz, akkor elegendő a készpénzes számlatömb, de azért jó, ha van olyan is, ami az átutalásos fizetésre is alkalmas.

Ha magánszemély részére is történik értékesítés, akkor nem árt, ha van nyugtatömb is. Külön törvény az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 96. §-ának (3) bekezdésében, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 71. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 4/1995. (XI. 22.) PM rendelet a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szabályozza, hogy kinek kell kötelezően pénztárgépet használni.

Az egyéni vállalkozó pénzforgalmi szemléletben vezeti alapnyilvántartását, amelyre a pénztárkönyv a legalkalmasabb, azonban vásárolt programmal is lehetséges. Ezen kívül még vannak kiegészítő nyilvántartások:

  • Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása
  • Vevői-szállítói nyilvántartás
  • Saját gépkocsi használat nyilvántartása illetve céges gépkocsinál menetlevél
  • Tárgyi eszközök nyilvántartása
  • Alkalmazott esetén a jövedelmek nyilvántartása, levont adók járulékok, bérjegyzék, bérkarton, ….stb.

IV. KATA alá tartozó egyéni vállalkozó

Ezt az adózási formát az választhatja akinek a éves árbevétele nem haladja meg a 6 millió forintot. Kata hatálya alá tartozó vállalkozónak az általa kiadott számlára feltétlenül rá kell írni, hogy KISADÓZÓ, különben mulasztási bírságra számíthat.

A katás adózó, bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett, ami azt jelenti, hogy a kiállított számlákat meg kell őrizni, és erről kell egy nyilvántartást vezetni. Erre alkalmas egy pénztárkönyv is, nyomtatványboltban lehet kapni. A bevételekről évente egyszer el kell küldeni a tárgyévet követő március 31.-ig egy bevallást, az ügyfélkapun keresztül. Havonta be kell fizetni a tételes adót, amelynek összege 50 000,- Ft, az ellátási alap 81 300,- Ft. A kisadózó vállalkozás dönthet arról, hogy magasabb összegű havi 75 000,- Ft tételes adót fizet, ezáltal magasabb lesz a társadalombiztosítási és munkanélküli ellátások ellátási alapja.  Főállásúnak nem minősülő katás havonta 25 000,- Ft tételes adót fizet. A Katás is fizeti aziparűzési adót, amelyről év végén bevallást kell készíteni, és még a kötelezőkamarai regisztrációt is meg kell tennie.

 A Kata által kiváltott közterhek:

  • vállalkozói személyi jövedelemadó, vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó
  • társasági adó
  • személyi jövedelemadó
  • nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék, 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás
  • szociális hozzájárulási adó, 10 és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás
  • társasági adó
  • szakképzési hozzájárulás

Ha valakinek negyedév végén a tartozása meghaladja a 100 000,- Ft-ot, akkor az adóhatóság törli a katások rendszeréből.

V. Egyéni vállalkozás és az EVA

Az eva körébe az a már két éve folyamatosan működő egyéni vállalkozó, tartozhat, amely

  • a tárgyévet megelőző és december 20.-ig bejelentkezett az adóhatóságnál
  • éves bruttó (áfával növelt) bevétele nem haladja meg a 30 millió forintot,
  •  nincs köztartozása,
  • belföldi pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik,
  • az Áfa-törvény szerint nem volt kötelezett a különbözet szerinti adózásra vagy az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására,
  •  nem választotta a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozó különleges rendelkezéseket,
  • folyamatosan és ténylegesen működött (bevételt realizált),
  • nem végez a jövedéki törvény hatálya alá tartozó tevékenységet
  •  nem működik közvetett vámképviselőként,

Értelemszerűen megszűnik az eva-alanyiság, ha a fenti esetek valamelyike adóévben bekövetkezik, továbbá akkor is, ha az adózó elmulasztja számlaadási vagy nyugtaadási kötelezettségét és emiatt az adóhatóság bírságot szab ki. Ez azzal is jár, hogy az adózó négy évig nem kerülhet vissza az eva-körbe.

Év közben nem lehet se beszállni, se kiszállni az eva-körből. A kilépési szándékot december 1-je és 20-a között lehet megtenni. Ugyanakkor az adózó – a jelzett időkereten belül –bármikor módosíthatja ezt a nyilatkozatát, vagyis meggondolhatja magát (az adóhatóság a legutolsó, határidőben benyújtott nyilatkozatot veszi figyelembe).

2012-től az eva szerint adózóknak az éves bevétel 37 százalékát kell befizetniük egyszerűsített vállalkozói adóként. Ha az adózó túllépi a 30 milliós bevételi határt.50 százalék evát kell fizetni. A magasabb kulccsal nem az egész bevétel, hanem annak csak a 30 millió forint feletti része adózik.

Az adózó az eva befizetéssel kiváltja a társasági adót, az szja-t és az áfát. Nem váltja ki tehát pl. a kulturális adót, a helyi iparűzési adót

A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározásakor az eva alanyát is áfa alanynak kell tekinteni, és ha másik államban letelepedett adóalanytól vesz igénybe szolgáltatást, a szolgáltatásnyújtás után az eva alanyának kell az áfát megfizetnie. Az eva alanyának valamennyi közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletéhez közösségi adószámmal kell rendelkeznie.

2009-től az eva-alanynak a beszerzéseihez kapcsolódó számlákat az adókötelezettség elévüléséig, vagyis az adóbevallás benyújtását követő ötödik év végéig meg kell őriznie.

Az evás adóév megegyezik a naptári évvel. Az evás adózó negyedéves bevalló lesz, vagyis az adóév első három negyedévére adóelőleget kell fizetni, a határidő: a negyedévet követő hónap 12-e. Az adóelőleg alapja a negyedévben megszerzett (a számviteli törvény hatálya alá tartozóknál a kapott, illetve az elszámolt vagy visszafizetett előleggel módosított) bevétel. Az adóelőleg mértéke is 37 százalék. Az eva alanyának az adóelőleget a december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie (feltöltési kötelezettség).

Az evát banki átutalással kell befizetni a vállalkozás saját bankszámlájáról (lakossági folyószámláról nem lehet fizetni).

Az evásnak háromféle nyilvántartást kell vezetnie:
- bevételi nyilvántartás,
- közterhek nyilvántartása,
- szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása.

Ezeken túlmenően, az eva alanya köteles olyan nyilvántartást vezetni, amiben az adókötelezettség teljesítéséhez és annak ellenőrzéséhez a szükséges adatok rendelkezésre állnak, vagyis a különböző mértékkel számított adó és a hozzá kapcsolódó adóalap elkülönült nyilvántartását úgy kell vezetnie, hogy az egyes időszakokra előírt adó elkülönítve is

Az evát választó főfoglalkozású egyéni vállalkozó adóalanyokra is kiterjed a minimum járulékalap bevezetése, vagyis a minimálbér duplája után kell megfizetniük a társadalombiztosítási, a munkavállalói egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot. Mentességet lehet kérni az Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), kivéve annak az eva-alanynak, akinek az evás bevétele eléri vagy meghaladja a minimálbér dupláját.

Az evát választó egyéni vállalkozó a járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást az eva bevallás részeként vallja be és fizeti meg (négy egyenlő részletben).

2008. január 1-jétől az eva-alanynak áfát is kell fizetnie, ha termékértékesítéskor, illetve szolgáltatásnyújtáskor a fordított adózást kell alkalmaznia. A fordított adózás azt jelenti, hogy az áfát a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő, belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti. Az eva-alanynak ezt az áfát az adóévre vonatkozó bevallásban kell megállapítania, bevallania és a bevallásbenyújtás határidejéig megfizetnie. Ha az eva-alany olyan terméket értékesít, vagy szolgáltatást nyújt, amelyre az Áfa-törvény fordított adózást ír elő, a kibocsátott bizonylaton az eva-alany nem számíthat fel áfát. Fordított adózás vonatkozik egyebek mellett a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatásra, szakértői értékelésre, valamint azon ügyletekre, amikor az eva-alany olyan szolgáltatást vesz igénybe, amelynek a teljesítési helye az, ahol az igénybevevő gazdaságilag letelepedett.

VI. Átalányadózó egyéni vállalkozó ((1995. évi CXVII. Személyi jövedelemadóról szóló törvény 50.§. – 56.§).

Egyszerűen adózhatnak jövedelmük után azok az egyéni vállalkozók, akik az átalányadózást választják. A bevételi határhoz kötött adózási formában nincs szükség tételes költségelszámolásra, hiszen a jövedelem, valamint annak adója a bevételi nyilvántartás alapján átalányként határozható meg.

Az átalányadózás lényege, hogy a bevétel meghatározása az Szja-törvény 4., valamint 10. számú mellékletében foglaltak szerint történik. A bevételt kedvezményekkel csökkenteni nem lehet. A jövedelem a bevételből az egyes tevékenységek szerinti százalékban meghatározott költséghányad (Szja tv. 53.§) levonásával állapítható meg. Az alkalmazható költséghányad az egyéni vállalkozó tevékenységétől függően 40 és 94 százalék közötti. Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó megállapított jövedelme az összevont adóalap részeként adózik. Az adó mértéke 16 százaléka. Az áfa levonási jogát nem érvényesítő átalányadózónak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, kiadásainak számláit és más bizonylatokat meg kell őriznie.

A választás feltétele, hogy az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozó bevétele, kezdő vállalkozó esetében  az adóévben várható bevétele a 15 millió forintot,  kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetén a 100 millió forintot nem haladja meg. Ha az adóévben magasabb az adózó árbevétele 15 millió, illetve 100 millió forintnál, megszűnik az átalányozás lehetősége. A tevékenységet év közben kezdők bevétele időarányosan nem haladhatja meg a bevételi határt.

Az az egyéni vállalkozó, aki átalányadózást alkalmaz, és azt megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást a feltételek fennállása esetén is csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt, kivéve, ha az értékhatár növekszik.

A bevételi értékhatár átlépésén kívül a megszűnés (megszüntetés) legfontosabb esete, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét. Ebben az esetben a jogosultság az adott adóév elejéig visszamenőlegesen szűnik meg, vagyis az egyéni vállalkozó a teljes adóévre a vállalkozói személyi jövedelemadózás általános szabályai szerint adózik, és bevételeiből levonhatja felmerült és igazolt költségeit.

VII. Egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségei:

Az a főállású egyéni vállalkozó,

  1. aki nem rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal
  2. amennyiben nem folytat nappali rendszerű képzés keretében közép vagy felsőfokú tanulmányokat,

A főállású egyéni vállalkozónak 2014. évben legalább a 101.500,-Ft minimálbérnek megfelelő összeg után járulékokat kell fizetnie önmaga után, és azt is el kell dönteni, hogy tevékenysége szerint kötelezett-e a differenciált minimálbér alkalmazására vagy sem.

A differenciált minimálbér alkalmazásánál fontos szempont hogy a választott Főtevékenység legalább középfokú képzettséghez kötött-e vagy sem, tájékoztatásul

  • okj jegyzékben alapfokú végzettség a 8. általános iskolai végzettség, a szakirányú képzettség, szakmunkásvizsga,
  • az érettségi a szakközépiskolai végzettség már középfokú képesítésnek számít

VII./1. Főállású egyéni vállalkozó; főfoglalkozású evás egyéni vállalkozó által fizetendő járulékok.

 

Járulék alapmértéke

Fizetendő járulék mértéke

Szociális hozzájárulási adó

Minimálbér illetve a differenciált minimálbér 112,5%-a

27 %

Nyugdíjjárulék

Minimálbér illetve a differenciált minimálbér 100%-a

10 %

Egészségbiztosítási járulék

Minimálbér illetve a differenciált minimálbér 150%-a

4%+3%= 7 %

Munkaerő piaci járulék

Minimálbér illetve a differenciált minimálbér 150%-a

1,5%

 

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó havonta jövedelmet vesz ki a vállalkozásból, akkor a fizetendő járulék összege a ténylegesen kivett jövedelem után kerül megállapításra, de nem lehet kevesebb, mint a táblázatban szereplő járulékok. A ténylegesen kivett jövedelmet 16 % személyi jövedelemadó is terheli.

VII./2. Heti 36 órás munkaviszony mellet egyéni vállalkozó által fizetendő járulékok

 

Járulékalap összege

Fizetendő járulék mértéke

Szociális hozzájárulási adó

Ténylegesen kivett jövedelem

27 %

Nyugdíjjárulék

Ténylegesen kivett jövedelem

10 %

Egészségbiztosítási járulék

Ténylegesen kivett jövedelem

4%+3%= 7 %

Munkaerő piaci járulék

nincs

0

 

Csak abban az esetben kell fizetnie, ha az egyéni vállalkozó jövedelmet vesz ki a vállalkozásból, akkor a fizetendő járulék összege a ténylegesen kivett jövedelem után kerül megállapításra. A ténylegesen kivett jövedelmet 16 % személyi jövedelemadó is terheli.

VII./3. Evás, heti 36 órás munkaviszony mellet egyéni vállalkozó által fizetendő járulékok

 

Járulékalap összege

Fizetendő járulék mértéke

Szociális hozzájárulási adó

Eva alap 4%-a

27 %

Nyugdíjjárulék

Eva alap 4%-a

10 %

Egészségbiztosítási járulék

Eva alap 4%-a

4%+3%= 7 %

Munkaerő piaci járulék

nincs

0

VII./4. Nyugdíj mellet egyéni vállalkozó által fizetendő járulékok

 

Járulékalap összege

Fizetendő járulék mértéke

Szociális hozzájárulási adó

nincs

0

Nyugdíjjárulék

Ténylegesen kivett jövedelem

10 %

Egészségbiztosítási járulék

nincs

0

Munkaerő piaci járulék

nincs

0

Egészségügyi szolgáltatási járulék

 

havi 6 810,- Ft, napi 227,- Ft


A járulékokat és az adókat a NAV által előírt nyomtatványon, a vállalkozás megszűnéséig havonta, negyedévente és évente elektronikusan be kell vallani http://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok és be is kell fizetni.

VIII. Egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, szüneteltetése


Az egyéni vállalkozói tevékenység adatváltozás bejelentésével, valamint a szünetelésének bejelentésével kapcsolatos eljárások 2010. január 1-jétől kizárólag elektronikus úton, az ügyfél saját ügyfélkapuján keresztül kezdeményezhetők a https://magyarorszag.hu/ címen, beküldéssel kapcsolatos tájékoztató, valamint a bejelentéshez szükséges nyomtatványok letölthető a http://www.nyilvantarto.hu/hu/ címen.

A törvény szerint az egyéni vállalkozó a tevékenységét legalább egy hónapig, és legfeljebb öt évig lehet szüneteltetheti. A szünetelést nem kell indokolni, a bejelentését követő napon hatályba is lép. A szünetelés alatt lényegében nincs- adófizetési, bevallási és járulékfizetési kötelezettség. Ha a szünetelés az adóév egészében fennáll, – az egyéni vállalkozó adóbevallásra nem kötelezett. Ez alól csak néhány adókedvezménnyel kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettség bevallása a kivétel.

A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig

  • befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
  • igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül,

amelyet az egyéni vállalkozó a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe. A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Eva alany egyéni vállalkozó is szünetelhet – ez nem érinti, nem szünteti meg az eva alanyiságát. A szünetelés esetére nem vonatkozik az egyébként eva alanyiság feltételeként előírt folyamatos tevékenység végzés, illetve meghatározott bevétel elérésének követelménye.

A szünetelés ideje alatt a bankszámla is megszüntethető, és a banknak is be kell jelenteni.

Arra az időtartamra, amely alatt az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni Ugyanakkor ezen időszak alatt a biztosítás is szünetel, tehát a szünetelő egyéni vállalkozó egészségügyi ellátásra sem jogosult, illetve a szünetelés időszaka a nyugdíjhoz szükséges biztosítási időbe sem számít bele. Emiatt nyugdíjhoz közel nem ajánlott a szüneteltetés. Szüneteltetés alatt katát sem kell fizetni.

A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozó – ha más jogviszonyban sem biztosított – a havi tételes összegben meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével válik jogosulttá az egészségügyi szolgáltatásra.

A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozó munkanélküli ellátásra (álláskeresési járadékra) nem jogosult, mert az egyéni vállalkozót a törvény, kereső tevékenységet folytatónak tekinti - annak ellenére, hogy a vállalkozási tevékenység szünetel -, és ezzel kizárja az álláskeresési járadékból.

 

Az ebben a cikkben található információk nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió hivatalos álláspontját.