Magyar, nem magyar?

Hasznos információk elsősorban az élelmiszeriparnak, de a kereskedelemnek és a turizmusnak is.

A termék csomagolásán található jelölések feltüntetésével, mint „magyar termék” „hazai termék” „hazai feldolgozású termék” a fogyasztó információt kaphat a termék összetevőinek eredetére, hogy azok kizárólag vagy részben származnak Magyarországról, és/vagy a feldolgozás történt–e az országban.

 

A MAGYAR termék megjelölés csak akkor használható az élelmiszerek jelölésén, az élelmiszer megjelenítésén vagy reklámozása során, ha az összes felhasznált alapanyag magyar származású (kivétel a só és fűszerek).

 

a) növényi eredetű alaptermék termesztése, betakarítása, vadon termő növény esetén annak begyűjtése, tisztítása és kezelése, és ha csomagolt, akkor előrecsomagolása, feldolgozása Magyarországon történt;

b) állati eredetű alaptermék esetén az állat születése, keltetése, felnevelése, vadon élő állat elejtése, vadon élő halak kifogása, vagy, ha az alaptermék nem az állatból készül, különösen a méz, tej és tojástermelés esetén, az állat termelésbe állítása, és – ha az állati eredetű alaptermék csomagolt – előrecsomagolása, feldolgozása Magyarországon történt;

c) növényi eredetű alaptermék, állati eredetű alaptermék bármilyen kombinációjaként előállított és forgalomba hozott élelmiszer esetén a felhasznált növényi eredetű alaptermék megfelel az a), és a felhasznált állati eredetű alaptermék megfelel a b) pontban foglaltaknak.

 

HAZAI a termék, ha az összetevők 50%-a magyar eredetű, továbbá az előállítás valamennyi lépése Magyarországon  történik. Az 50%-os arányt  a termékbe kerülő összetevők összességében kell vizsgálni.

 

HAZAI FELDOLGOZÁSÚ termék megjelölés használható, ha az összetevők több mint 50% a  nem hazai eredetű, de az előállítás minden lépése  Magyarországon történik.

 

KÜLÖNLEGES MINŐSÉGŰ (prémium) termék az átlagosnál magasabb minőségi fokozatára vagy különleges minőségi tulajdonságaira utaló állítás a feldolgozatlan, vagy feldolgozott termék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során akkor alkalmazható:

a) ha megnevezése a Magyar Élelmiszerkönyv irányelveiben meghatározott, és az megfelel a különleges vagy prémium előírásoknak,

b) a Magyar Élelmiszerkönyv irányelveiben nem szabályozott megnevezéssel előállított és forgalomba hozott termék esetén a megkülönböztető, magasabb minőséget meghatározó összetételi, érzékszervi tulajdonságokat a termék gyártmánylapján az előállítás megkezdése előtt meghatározták.

 

KÉZMÜVES élelmiszer, hagyományos előállítású, elsősorban kézi, manufakturális, vagy olyan egyszerű, hagyományos eszközökkel, gépekkel végezték, melyet Magyarországon az iparszerű termelés során nem alkalmaztak vagy már nem alkalmaznak. (pl. kovászos kézi vetésű kenyér)

Nem használható a kézműves megkülönböztető állítás az olyan feldolgozatlan vagy feldolgozott termék esetében, amelynél, bár a termék minőségét meghatározó eljárásokat, műveleti lépéseket egyedi megmunkálással, kézzel vagy egyszerű, hagyományos eszközökkel, egyszerű gépekkel végzik, de a Magyarországon alkalmazott iparszerű és nem iparszerű termelést megvalósító eljárás között nincs érdemi különbség.

 

A megkülönböztető  megjelölés használata nem kötelező, de ha használják, akkor a megkülönböztető  megjelölésbe foglalt állítás valódiságáért  a felelősséget az a vállalkozó viseli, aki a termékkel kapcsolatban azt feltünteti, használja.

 

Régi csomagolással az élelmiszerek 2013. szeptember 1-ig hozhatók forgalomba, és minőség megőrzési idejük végéig forgalomba tarthatók!

 

Rendelet  fő szabályként rögzíti a  Magyar  Élelmiszerkönyv  irányelveinek történő megfelelést!

(A vidékfejlesztési miniszter 74/2012. (VII. 25.) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról)